Egy érdekes, és újszerű kezdeményezésnek lehettek szemtanúi: blogger-társaimmal egy témát fogunk körbejárni, különböző szemszögből. A témát igen, de a tartalmat nem egyeztettük egymással, így számunkra ugyanúgy érdekes lesz a többiek véleményét olvasni ugyanazon dologról. Ennyit bevezetésül, és akkor lássuk a medvét!

eroltetett_ismetles_04.jpgAz edzőpartner szükségessége mindenképpen olyan dolog, amiről érdemes beszélni. Én úgy gondolom, hogy egy edzőtárs a legtöbb esetben inkább személyiségfüggő, sem mint technikai kérdés. Nyilvánvaló, hogy csapatsportoknál (és én a küzdősportokat is ide sorolnám, hiszen minimum két ember kell hozzá) megkerülhetetlen az edzőtárs(akkal) való edzés. Így én most az egyéni sportokkal szeretnék foglalkozni.

Egy edzőtárs legnagyobb előnye szerintem a motiváció megszerzése és fenntartása. Amikor még csak céljaink között szerepel, hogy belekezdjünk az edzésekbe, jól jön egy barátnő vagy egy barát, aki elkezdi velünk a mozgást. Együtt minden könnyebb: nehezebben hagyunk ki edzést, ha alkalmazkodnunk kell valakihez. Ez hatalmas előny, még akkor is, ha ezen a szinten a sok locsi-fecsi elvonhatja a figyelmet az edzésektől. Tehát alacsonyabb lehet az intenzitás, de legalább ott van a delikvens és nem a tv előtt ül chips-et majszolgatva...
Középhaladó szinten a társ egyik legnagyobb előnye a motiváció fenntartása. Edzésről-edzésre van valaki, akit le kell győzni, de legalábbis ugyanúgy kell teljesíteni. Egyedül hajlamos az ember feladni, vagy alábecsülni a saját képességeit, de ha egy társ is megcsinálja az adott mennyiséget, egyszerűen nem lehet kevesebbet teljesíteni :)
Haladó szinten a motiváció fenntartása szerintem kevésbé múlik egy edzőtárson; ilyenkor már számtalan egyéb tényező szerepet játszhat. Mivel ilyenkor a fejlődés erősen belassul, és minden apró eredményért meg kell szenvedni, szükség lehet az edzések finomhangolására, egyénre szabására is. 
Ezzel meg is érkeztünk a sötét oldalhoz, vagyis a hátrányokhoz. 
Az intenzitást sokszor fel kell áldozni az edzőtárs oltárán. Akár felváltva edzetek, akár együtt, soha nem lesz tökéletes az intenzitási szint mindkettőtöknek. Vagy túl sokat pihensz, vagy túl keveset, de ritkán optimálisat a gyakorlatok között. Ezenkívül nehéz a pihenőidőt regenerációval tölteni, ha más emberre is oda kell figyelned közben. 
Edzőtársnak mindenképpen olyan embert érdemes választani, aki veled egy szinten van. Ez azért fontos, mert ha túl nagy a különbség a két ember között, akkor három dolog is esélyes lesz:
1. Az egyik ember eredményekben gyorsan elhagyja a másikat, így az egyik fél elvesztheti a motivációját, míg a másik fél megelégedhet a gyengébb edzéseredményekkel.
2. Megegyeznek egy arany középútban: ez mindkettőnek rossz, hiszen az egyik erőn felül teljesít, ami hamar túledzéshez, kiégéshez vagy sérülésekhez vezethet. A másik fél meg egyértelműen alul teljesít ilyenkor, ami aláássa az egyéni fejlődési potenciál kihasználását. 
3. A különböző szintek óhatatlanul is alá-fölérendelt viszonyt teremtenek. Erre egyesek jobban, mások rosszabbul reagálnak. Van aki szeret tanácsokat adni, és van, aki szereti megfogadni azokat. És olyan is van, akiket ezek a dolgok idegesítenek. Persze ezek a dolgok egyenlő szintű sportolóknál is előjöhetnek, de jellemzően kisebb eséllyel. Így válik megkerülhetetlenné az emberi tényező.
A célok is erősen befolyásolhatják a megfelelő edzőpartner kiválasztását. Nem is kell messzire mennünk, gondolom mindenki vágja, hogy például egy Mr. Olimpiára készülő sportolónak és egy hobbi-gyúrósnak nem sok közös pontja adódhat az edzéseik terén. 

Még egy fontos dologról szeretnék írni, ez pedig a személyi edző fogalma. Ez látszólag nem vág a témába, de ha jobban körbejárjuk a kérdést, mindjárt tisztább lesz a kép.
A legideálisabb edzőtárs szerintem a megfelelően felkészült személyi edző. 
Ilyenkor a sportolónak csak magára kell figyelnie, illetve a másik személy is azért van ilyenkor, hogy a sportolót segítse. Így az eddig hátrányként megfogalmazott alá-fölérendeltségi viszony előnnyé válik. Egy jó edző meghatározza a kliensével az elérhető célokat, felméri az egészségi állapotát, mozgásmintáit és ehhez alakítja az edzéstervet. Ráadásul nem csak leírja, hanem be is tanítja az adott gyakorlatokat, kijavítja a hibás mozdulatokat, mozgásmintákat. Talán mindenkinél jobban motiválja a sportolót. 
Persze a személyi edzőnek is van hátránya, mégpedig a viszonylag magas költség. A jól felkészült edző ugyanis nem olcsó... 
A holtpontok többsége azonban így elkerülhető, legyőzhető, folyamatos a korrekció, és ami talán a legfontosabb; az eredmények így érhetőek el a leggyorsabban és a legkevesebb mellékvágánnyal...

-----------------------------------------------------------------------

Nos, tehát én így látom jól, vagy rosszul a dolgokat. Mivel azonban ez egy szinkronblog (tudod, egy téma, több nézőpont), boldoggá tennél, ha elolvasnád a többiek írását is! :)

ConfidenceZsolti 

Astartes

-----------------------------------------------------------------------


A bejegyzés trackback címe:

http://powerteam.blog.hu/api/trackback/id/tr765051204

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.