Sokszor hallani mostanában a "funkcionális edzés" kifejezést. Nézzük, hogy mit is jelent valójában. A legegyszerűbb meghatározás szerint az ilyen típusú edzés olyan eredményt hoz, amit a hétköznapi életben is tudsz használni. 

1. "Az evolúció által kialakított testünk rendeltetésszerű használata, a vele született kapacitások életben tartása, optimalizása"

2. "A funkcionális edzés az a módszer, amely közvetlen kapcsolatban áll azzal a tevékenységgel, amely támogatása érdekében végzed" 

1. Az első meghatározás szerint a funkcionális edzés azon edzésmódszerek és/vagy gyakorlatok összessége, ahol többnyire olyan mozgásokat végzünk, ami a mindennapi élet során is előfordul.. A funkcionális edzések során általában jellemző a saját testünk ellenállásként való felhasználása (Pl. húzódzkodás), de természetesen eszközökkel is edzhetünk. Itt is igaz, hogy egy edzést nem a választott eszköz tesz funkcionálissá, hanem az edzésmódszer ami alapján a mozgásainkat végezzük. A gyakorlatok során előnyben részesülnek az olyan összetett gyakorlatok, amik több izomcsoportot és ízületet is bevonnak a munkába. 
Ebből a megközelítésből adódik, hogy az edzés akkor lesz funkcionális, ha a  testünket -akárcsak a hétköznapi élet során- az edzések során nem izomcsoportonként, hanem egységként kezeljük. 

2. A másik megközelítés szerint az edzés attól válik funkcionálissá, hogy olyan gyakorlatokat építünk rendszerbe, ami támogatja az elérendő célt. Így tehát a valódi funkcionális edzés teljesen egyénre szabott, hiszen mindannyian eltérő adottságokkal és célokkal rendelkezünk, így más edzésmódszerekből / gyakorlatokból hozhatjuk ki a legjobbat. 
Ez tehát egy amolyan cél-orientált edzésmegközelítés.

Egy alternatív "értelmezése a funkcionális tréningnek az, hogy annak megfelelően eddzük a testünket, ahogy annak a felépítése és működése az evolúció által ki lett alakítva! Egy élettelen, mérnökileg tervezett eszközt is lehet nem előírásszerűen működtetni, de csak idő kérdése, hogy ezzel tönkretegyük. Nincs ez másképp az emberi testnél sem! A konditermi gépeken ülve, fekve végzett edzés általában kevéssé, vagy egyáltalán nem funkcionális és majdnem semmi mást nem ér el, minthogy idővel jobban tudod működtetni azt az adott gépet! 
A funkcionális edzés tehát azt jelenti, hogy a tréning módozata egyetértésben van a testünk integrált működési módjával; az eredmények a való életben, annak háromdimenziós szabad terében tényleges nyereségként jelentkeznek; valamint, ha van valamilyen egyéb speciális célod, akkor azt is előremozdítja. Átlagemberek esetében itt természetesen olyan hétköznapi dolgokra is lehet gondolni, mint állandó felkészültség túrázásra, cégek közötti futóversenyre, nehezebb bőrönd fej fölötti rekeszbe való feltevésére vonaton és hasonlók, miközben nem fáj a derekad, vállad, térded és nem leszel napokig hulla". (Forrás: crossfit.blog.hu)

Tulajdonképpen semmilyen edzés nem ültethető át egy-az egyben egy másik tevékenységre, mégis -a versenysportot nem számítva- egy átlagember/hobbisportoló számára sokkal fontosabb, hogy sok dologban tudjon kielégítően teljesíteni, sem mint, hogy egy dologban legyen kiváló. 
Gyakran felmerülő kérdés, hogy a hagyományos testépítő módszer vajon mennyire illeszthető be a funkcionális edzésmegközelítésbe. Van aki ezt is ennek tartja, hiszen az edzésmódszer megfelel az alapvető céloknak /izomtömeg-növelés-szálkásítás/. Az általános nézet szerint azonban testépítés NEM funkcionális edzésmódszer, elsősorban az izmok izolált edzése miatt . Ettől persze egyes súlyzós gyakorlatok képezhetik egy funkcionális edzésprogram részét (lásd klasszikus súlyemelő gyakorlatok), sőt egy hagyományos izom-izolációs technikára épülő edzésmódszer is beilleszthető egy funkcionális edzésmódszer egészébe, de ez már speciális ismereteket igényel.

A mai videón pedig láthatjuk, hogy az MMA versenyekre készülő harcosok milyen széles skálán építik be a funkcionális edzésmódszereket a saját felkészülési programjukba:

 Csatlakozz hozzánk a Facebook-on!

Nos, azt mindig is tudtuk, hogy a "GIRJÁ-sok" erősek, és a saját testsúlyos gyakorlatokban is kiemelkedően teljesítenek. Sergey Rudnev az oroszok büszkesége. Rengeteg egyéni címe mellett edzőként az IKSFA szövetség égisze alatt számtalan bajnokot nevelt már ki, és elévülhetetlen érdemeket szerzett a sport-kettlebell elterjesztésében világszerte. Ráadásul vasággyal együtt sem tűnik többnek 70 kg-nál..
A másik kettő videó pedig önmagáért beszél :))

 Sergej Rudnev:

------------------------------------------------------------------------------------------------------

Ivan Denisov rekordja, amit persze már megdöntött azóta.. :)

------------------------------------------------------------------------------------------------------

És James Bond itt ugyan csak 24 kilós bellel menti meg Angliát, de ezt elnézzük neki ;)

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Állami szintű fittségi felmérés - Hungarofit

 A Hungarofit és Mini Hungarofit rendszer mérési és értékelési útmutató az egyének fizikai állapotának méréshez.
            Ez a felmérés 5 pontból áll. Mindegyik feladat elvégzése után pontokat kap a kliens az eredményére, és az egész felmérés végén az össz-pontszámával egy értékelésben megtudhatja, hogy milyen a fizikai állapota.
            Az első felmérés egy Cooper-teszthez hasonlít, csak itt nem az idő van megadva, hanem a távolság. 2000 m-t kell lefutni minél rövidebb idő alatt. Viszont nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy ha túl gyorsan kezd el futni a felmérendő személy (vagy személyek), akkor nagyon hamar kifulladhat, és nem tudja végig futni a távot, ami miatt az egész felmérés érvénytelen lesz; ezért erre a futás elején figyelmeztetni kell őket. A lényeg, hogy vegyenek fel egy kényelmes, nem túl gyors tempót, és azzal folyamatosan, megállás nélkül fussá végig a megadott (2 km-es) távot. Mindenki a lefutott idejének megfelelően kap pontszámot, természetesen figyelembe véve a kort és a nemet is (ez az összes teszt utáni pontozásra érvényes).
            A második felmérés a helyből távolugrás. Itt nagyon fontos, hogy a kliens jól tudjon lendületet venni, és azt is tudatnunk kell vele, hogy azt a pontot számítjuk a távolság lemérésénél, amelyik a legközelebb van a kiindulási ponttól, ezért nem éri meg, ha leteszi a kezét, hogy azzal segítse a lábát minél messzebbre letenni. Minden embernek 3 kísérlete van, és ezekből csak a legjobbat kell számításba venni. A férfiaknál és a nőknél is van egy maximum távolság, amit ha megugrott, nem kaphat érte több pontot.
            A harmadik felmérés a felülés. Itt is van maximum, amit fölösleges túllépni. Nem időre megy, hanem arra, hogy folyamatosan megállás nélkül mennyit bír megcsinálni a felmérendő személy (személyek). Nagyon fontos, hogy nem szabad segíteni egymásnak, vagyis nem szabad megfogni a lábát. A karjának végig a tarkóján kell lennie, a térdét föl kell húznia, és a talpán kell támaszkodnia, és felüléskor meg kell érintenie a könyökével a térdét. Ha ez nem sikerül, akkor érvénytelen a felülés, és a felmérésnek is vége.
            A negyedik felmérés a hátizom gyakorlat. Mint ahogy az előzőeknél (és még az utolsónál is), itt is van egy elérhető maximum. Itt sem szabad segíteni a másiknak azzal, hogy fogjuk a lábát, és itt is a folyamatosság a lényeg. Ha az illető megáll pihenni, vége a felmérésnek. A kezét a tarkójára kell tennie, és minimum 10 cm-re föl kell emelni a földről a felső-testét; leereszkedéskor sem teheti le a fejét pihenni, végig a levegőben kell megtartania magát.
Az ötödik és egyben utolsó felmérés a fekvőtámasz, vagy fekvenyomás. A felmérés lényege, hogy hány szabályos, férfi fekvőtámaszt tudott megcsinálni a kliens. A térdét nem teheti le a földre, folyamatosan kell a karhajlítást-nyújtást elvégeznie, és nem mozgathatja csak a kezét.
A pontozás így alakul:   1. Cooper-teszt: 20 m =1 pont
2. Helyből távolugrás: 3 cm =1 pont
3. Mellsőfekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás: nők 1db,  férfiak 2                                                     db =1 pont
4. Hason-fekvésből felülés.: 4 db=1 pont
5. Hanyatt-fekvésből törzsem.: 5 db=1 pont
            
A Cooper-tesztnél a maximális pont, mai adható: 77. A maradék négy esetében ez a pontszám 63, ami 21+(3x14). Ezek a pontszámok 7-25 éves korig érvényesek. Az életkor változásával a pontozás is változik.

Miután az összes felmérés elkészült, és mindegyikre megkapták a pontjaikat, azokat összeadva csoportokba sorolhatjuk őket. 7 ilyen csoport létezik.

Igen gyenge
0-20.5 pont
Gyenge fizikai állapota miatt gyakran rossz a közérzete. A mindennapi tevékenységétől rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Munkavégzése közben nehezen tud tartósan odafigyelni, koncentrálni. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Immunrendszerét a kisebb fertőzések, könnyebb megbetegedések leküzdése is már igen gyakran komoly, hosszantartó feladat elé állítják.

            Gyenge
            21-40.5 pont
A mindennapi tevékenységétől, fizikai-szellemi munkavégzésétől még estére általában elfárad. Igen gyakori, hogy nem tudja kipihenni magát egyik napról a másikra. Sok esetben már reggel is fáradtnak, levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát.

            Kifogásolható
            41-60.5 pont
A rendszeres mindennapi tevékenységétől, estére ugyan még elfárad, de reggel általában kipihenten ébred. A megszokottnál több fizikai-szellemi munka, azonban még erősen igénybe veszi. Ha tartósan (több nap, hét) többletmunkát vállal, csak nagy erőfeszítés mellett tudja megfelelő hatékonysággal végezni.

            Közepes
            61-80.5 pont
A közepes szint elérése azt jelzi, hogy az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén elérte azt a szintet, amely (az eddigi tapasztalataink szerint) a legtöbb foglakozási ágban már elegendő ahhoz, hogy mindennapi tevékenységét, esetenként az időszakos túlmunkát maradéktalanul elvégezhesse. Ahhoz azonban, hogy az egészséges létezése kiegyensúlyozott maradjon, ("legalább" az eddig megszokott időtartam és intenzitás mellett) a továbbiakban is törekednie kell arra, hogy a rendszeres testedzés életvitele szerves része maradjon. Ha az időszakos többlet-munka, vagy egyéb okok miatt a közérzetében tartós romlást érez, ajánlatos megnézni, (egy újabb fittség méréssel) hogy összefüggésben hozható-e a fizikai állapotában bekövetkezett esetleges romlással? Vannak olyan egyének akiknek rendszeres testedzés nélkül is sikerül ezt a szintet elérni és megtartani, mert kiváló testi, biológiai, fiziológiai adottságokat örököltek, szívós, egészséges, hosszú életű szülők, nagyszülők) és egészségi állapotukat nem rombolják egy vagy több káros szenvedéllyel. Ezt a szintet heti 2-3 óra, az életkornak megfelelő optimális idejű és intenzitású testedzéssel szinte bárki elérheti. Mindenki célja és saját érdeke kell legyen, ezen szint elérése és folyamatos megtartása.

            Jó
            81-100.5 pont
Ezt a szintet általában azok érik el, akik több éven át, valamilyen sportágban - alacsonyabb szintű szakosztályban - amatőr szinten versenyeznek, és heti két-három alkalommal rendszeresen edzenek. Ha valaki már gyermekkorában eldönti, hogy élsportoló szeretne lenni, legjobb ha szakember irányításával, az életkori sajátosságok figyelembe vételével , minél fiatalabb életkorban hozzákezd az általános fizikai teherbíró-képességének az adott sportághoz "szükséges", vagy " kell"  értékig fejlesztéséhez.
            Kiváló
            101-120.5 pont
A kiváló szint eléréséhez, heti négy-öt edzés csak akkor elegendő, ha örökletes tényezőként kiváló testi, biológiai, fiziológiai adottságok is jelen vannak.
            Extra
            121-140 pont
Aki ezt szintet eléri, az fizikailag kiválóan terhelhető. Ez a szint szinte valamennyi élsportolónak elegendő ahhoz, hogy a kiválasztott sportágra jellemző speciális kondicionális képességeket a "kell értéknek" megfelelő szinten lehessen tartani.